A füstölés speciális ízvilága

Hajdanán a füstölést elsősorban a különböző ételek tartósítására használták. Ezt a módszert már a kőkorszakban élő emberek is alkalmazták, (hiszen nem volt hűtőszekrényük vagy fagyasztójuk a tároláshoz) a nyílt tűz felett szárították meg a különböző húsokat, hogy az ne kezdjen el romlani. Valószínűleg véletlenül fedezhették fel, hogy a füstöléssel megváltozik az étel íze is.

Napjainkban a tartósítás mellett a különleges ízek és aromák elérése a legfőbb célja a füstölésnek. Korábban a folyamathoz külön füstölő kamrákra volt szükség, amiket vályogból vagy téglából építettek külön a kertben, de a padláson való füstölési módszert is gyakran alkalmazták. Ezekben az időkben a füstélés még jóval időigényesebb folyamat volt, hiszen napokig, vagy akár hetekig is füstölték a húsokat.

Ma már a füstölés sokkal kevesebb időt vesz igénybe, az elektromos füstölő szekrények használatával, akár 1-6 óra alatt is elérhető a kívánt eredmény. A hideg füstölés általában 30° alatti, míg a melegfüstölés 60-90° között zajlik. A profi és hobbi séfek számára számos lehetőség áll rendelkezésre, hogy saját ízvilágot alakítsanak ki az ételeknek. Füstölés előtt különböző pácokkal ízesítik a húsokat. A füstös íz eléréséhez különféle eszközök érhetők el. Van, aki jobban kedveli a klasszikus bükkfát, más a citrus fákat részesíti előnyben, vagy éppen a tölgyre esküszik. Aki igazán különleges aromát szeretne kölcsönözni a füstöléssel az ételeknek, bátran kísérletezhet a vörösboros, illetve whiskys hordókból készült füstölő fával. Az sem utolsó szempont, hogy aprított fát, forgácsot vagy éppen port használnak a füstölés során.

A füstölő szekrényeknek köszönhetően viszonylag gyorsan készíthetők el akár otthon, akár nagykonyhai környezetben a különböző füstölt húsok, halak, sajtok vagy akár zöldségek.